Velence Foglya (Tintoretto)

🔖 "А muveszek a piacon varakoztak, mint a deli varosokban a braccianti-k - irja Sartre-, a vevok jottek, valamennyiuket szemugyre vettek, azutan egyikuket kivalasztottak es elvittek templomukba, scuold-jukba, palazzo-jukba. Ajanlkozni kellett, mutatkozni, ahogyan ma a filmrendezok teszik, elfogadni barmilyen munkat, ahogyan ok is elfogadnak barmilyen forgatokonyvet, abban az esztelen remenyben, hogy a sajat mertekukhoz igazitjak majd. Mindent szerzodes szabott meg: a temat, az alakok szamat, rangjat, olykor meg testtartasukat is, a vaszon mereteit; a vallasi es izlesbeli hagyomanyok azutan meg tovabbi megkoteseket jelentettek. A megrendelok eppen olyan valtozo kedelyiiek, szeszelyesek voltak, mint a mai producerek; igy - sajnos! - varatlan otleteik tamadtak; egyetlen intesukre mindent at kellett dolgozni". Jean-Paul Sartre mesteri kozelkepet rajzol a XVI. szazadi velencei festeszetrol es Tintorettorol, elemzi a varosallam muveszetitarsadalmi-politikai eletet, s olyan dramara derit fenyt, melynek az alkoto ember es kozonsege a szereploi. Tintoretto palyajat elemezve, esszeremekeben Sartre kiveteles iroi beleerzessel es melyenszanto miveszetfilozofiai ervelessel allitja olvasoi ele egy szemelyisegnek es elteto-kinzo kozegenek kolcsonhatasat, s irasa igy egyszerre bolcseleti okfejtes, lelektani szociologiai portre es lebilincseloen megjelenitett sorsdrama.